-Nincs baj. Ne haragudjon, hogy így kioszttotam a lányát. De nem bírtam magamba tartani.-kértem én is bocsánatott.
-Nem kell bocsánatott kérned. Most legalább megtudtuk, hogy milyen is valójában a lányunk. Köszönöm.-ejtett egy mosolyt majd elment.
-Éljen Susan!-kiabálták a diákok.
-Ügyes vagy kicsim.-csókolt meg mosolyogva. A mai eset után senki sem félt iskolába jönni, Chelseyt átiratták egy másik iskolába ahol minden tanár szigorúbb de megérdemli.
*2 hét elteltével*
Nemsokkal az incidens után jött is a vizsga ami két héttel utána volt. Rengeteget tanultam amit a többiek nem néztek jó szemmel mivel szinte nem ettem, nem ittam és aludni sem aludtam annyit amennyit kellett volna. Reggel izgatottan keltem fel. Ünneplő ruhába voltam és a konyhába ültem és kávéztam. Andy is fent volt mivel ő fog elvinni a suliba.
-Indulhatunk?-kérdezte tőlem mosolyogva.
-Igen.-fújtam ki a levegőt. Felvettem a táskámat majd kimentük és beültünk a kocsiba majd elindultunk. Hamar a suli elé értünk. Andy leállította a kocsit majd sóhajtott egy nagyott.
-Jól vagy?-nézett rám.
-Igen csak félek.
-Nem kell. Sikerülni fog hiszen olyan sokat tanultál.-fogta meg a kezemet.
-Talán.-hajtottam le a fejemet. Andy kiszállt majd átjött az én oldalamra és kinyitotta az ajtót, én pedig felé fordultam.
-Ügyes leszel.-fogta meg mind a két kezemet.
-Remélem.-mosolyogtam rá. Egy karkötőt tett a csuklómra.
-Ezt tőlem és a többiektől kapod, hogy szerencsét hozzon.-puszilt meg.
-Köszönöm.-öleltem meg mosolyogva.
-Na menj. A barátnőid már várnak.-csókolt meg amit viszonoztam.
-Szeretlek.-öleltem meg utoljára.
-Én is szeretlek téged. Majd jövök érted a többiekkel.-mondta édesen.
-Rendben szia.-pusziltam meg majd elindultam a csajok fele.
-Felkészültél?-kérdezte tőlem Rose.
-Azt hiszem igen.-mondtam mosolyogva. Beérve a terembe mindenki leült egy padhoz és kezdődhetett a vizsga. 7 órán át írtuk amikor végre készen lettünk a sok feladattal majd kint várakoztunk. Az izgatottságtól rosszul voltam.
-Nyugodj meg Susan.-simogatta Rose a hátamat, hogy megnyugodjak.
-Olyan rossz érzésem van. Érzem, hogy nem fog sikerülni.-mondtam remegve.
-De fog. Ne így állj hozzá.-mondta Margaret.
-Menjünk és vegyünk vizet.-állt fel Rose. Mi is felálltunk majd elindultunk a kisboltba. Vettünk ásványvizet majd vissza mentünk a terem elé. 1 óra elteltével elkezdték egyenként behívni a diákokat. Valaki vidáman jött ki, valaki pedig sírva. Egyre jobban kezdtem ideges lenni amikor meglátta az igazgatót az ajtóban.
-Susan Morgan.-mondta ki a nevemet.
-Sok sikert.-mondták a többiek amikor elindultam a terembe. Bezártam az ajtót majd leültem a tanárokkal szembe.
-Nos igen.-kezdte el a vizsgabiztos mikor a lapomat nézegette.
-Mi a nagy álma? Vagy mit szeretne csinálni ha innen kilép ezen az ajtón?-nézett fel rám. Nagyot nyeltem majd szólásra nyitottam a számat.
-Fotós szeretnék lenni. Ez az álmom és szeretném megvalósítani.-válaszoltam remegő hangon.
-Értem.-mondta. Az igazgatóra néztem aki rám mosolygott.
-Nagyon jó válaszokat adtál. Eddig a te vizsgád a legjobb. Úgyhogy szerintem egyre gondolunk.-mondta az osztályfőnököm.
-Igen igen. Nos ha fotós szeretne lenni akkor valóra válthatja az álmát mivel önnek sikerült a legjobban. Gratulálok.-mondta mosolyogva a vizsgabiztos. Egy kő esett le a szívemről annyira meg könnyebűltem.
-Nagyon szépen köszönöm.-álltam fel a tanárokkal együtt majd sorba gratuláltak nekem.
-Ügyes voltál Susan. Megérdemled.-mondta az igazgató mosolyogva.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá majd kimentem.
-Na sikerült?-jöttek hozzám a többiek.
-Igen.-válaszoltam boldogan.
-Gratulálok.-gratuláltak a diákok is nekem.
-Köszi. Sok sikert nektek is.-mondtam nekik boldogan. Elköszöntem tőlük majd a bizonyítványommal és a táskámmal együtt elindultam ki az iskola elé. Az ajtón kiérve egyből kiszúrtam a srácokat egy kisbusznál állva miközben Andy cigizett és velük beszélgetett.
-Sziasztok.-köszöntem nekik vigyorogva.
-Szia.-köszöntek vissza.
-Na sikerült?-kérdezte CC tőlem izgatottan.
-Igen azt mondták, hogy az enyém volt a legjobb.-ugráltam boldogan.
-Áh gratulálunk. Ügyes vagy csajszi.-öleltek meg vidáman, Andy pedig megcsókolt.
-Mehetünk ünnepelni.-kiálltotta ki Ashley. Mindenki elkezdett ezen nevetni majd beültünk a kisbuszba és elindultunk valahova.
-Hova megyünk?-kérdeztem a srácokat.
-Megnézünk pár helyet.-mosolygott rám Andy.
-Milyen helyet?-kérdeztem tőle kíváncsian.
-Ahol lesz az esküvőnk.-nézett a szemembe vigyorogva. Ledöbbenve néztem őt majd szorosan magamhoz öleltem.
-Nagyon szeretlek.-mondtam mosolyogva és boldogan.
-Én is téged hercegnőm.-puszilt meg. Pár perc múlva egy háznál álltunk meg. Kiszálltunk majd bementünk és körbe néztünk. Nagyon szép hely volt és az udvar is tökéletes volt.
-Szerintem ez megfelel.-mondta Andy mosolyogva.
-Igen szerintem is. Csinálunk képet?-mondtam boldogan majd tettem fel a kérdést.
-Persze.-vigyorgott cukin.
Csináltunk egy képet ahol majd összeházasodunk.
-Most viszont megyünk és kiválasztjuk azt a helyet ahol ebédelni fogunk.-kulcsolta össze a kezünket.
-Mehetünk?-kérdezte CC.
-Igen.-válaszoltuk egyszerre a többiekkel majd elindultunk. Kis kocsikázás után megint megálltunk majd kiszálltunk. Egy férfi fogadott minket mosolyogva.
-Nos ki lesz az ifjú pár?-kérdezte vigyorogva.
-Mi lennénk azok.-válaszolta Andy mosolyogva.
-Nos gratulálok. Remélem, hogy megfelel majd ez a csodaszép hely.-mondta majd elindult mi meg utána mentünk. Ez volt a második hely ami nagyon tetszett. Az első hely ahol voltunk az benti volt és most viszont kintit nézünk. Mind a kettő nagyon tetszik és érzem, hogy nehéz lesz választani. Mind a két helyről készítettünk képet majd haza indultunk.
*OTTHON*
Haza érve egyből leültem a szobába és a képeket nézegettem amiket a férfi adott. Majd leültem földre és leraktam magam elé a képeket.
BENTI :
KINTI:
Nagyot sóhajtottam mivel nem tudtam, hogy melyiket válasszam.
-Kicsim!-jött Andy hangja a folyosóról.
-Itt vagyok!-kiabálltam ki neki. Bejött a szobába majd leült mellém.
-Mi a baj?-kérdezte tőlem mosolyogva.
-Semmi csak nézem a képeket.-hajtottam a vállára a fejemet.
-Nem tudsz választani igaz?-ölelt magához mosolyogva.
-Eltaláltad. Te melyiket választanád?-néztem fel rá.
-Amelyiket te.-simogatta a karomat.
-Akkor egyiket sem.-sóhajtottam fel.
-Nem tetszik egyik hely sem?-kérdezte félve.
-De igen. Éppen ez az, hogy mind a kettő nagyon tetszik.
-Akkor azért nem tudsz választani.
-Igen.
-Figyelj szerintem legyen a kinti. Jó idő lesz és mindenkinek melege lenne ha valahol bent tartanánk.
-Ez igaz.-válaszoltam mosolyogva.
-Akkor a kinti legyen?
-Igen legyen az.-mosolyogtam rá. Végre megvan a hely és ketten választottuk ki közös megegyezésre.
-Kész a vacsi.-kiáltott fel Ashley.
-Megyünk.-kiáltott vissza Andy. Felálltunk majd a képpel együtt lementünk és leültünk a többiekhez enni.
-Na sikerült kiválasztani a helyeket?-kérdezte Lisa.
-Igen.-válaszoltuk mosolyogva.
-Holnap akkor megyünk ruhapróbára?-kérdezte izgatottan Abby.
-Igen megyünk.-mosolyogtam rá. A lányok elkezdtek sikongatni örömükbe a srácok meg csak kacagtak. Kis idő múlva mindenki aludt.
*Másnap*
A csajokkal voltunk egy pár boltba ahol ruhákat néztünk magamra de semmit nem találtam viszont az utolsó boltban egy nagyon megtetszett.
-Na milyen?-kérdeztem a lányoktól amikor kimentem eléjük.
-Susan.-mondta Abby tátott szájjal.
-Ez csodaszép.-folytatta Lisa.
-Ezt vedd meg.-mondták a csajok. A nő felrakta a fátyolt is ami kiegészítette a ruhámat és így én is láttam, hogy tökéletes.
-CC szerinted milyen?-kérdeztem az egyetlen fiútól akit magunkkal hoztunk mivel ő volt a sofőr.
-Gyönyörű vagy csajos.-mondta vigyorogva.
-Akkor ezt szeretnéd?-kérdezte mosolyogva a hölgy.
-Igen.-válaszoltam rá gondolkozás nélkül. A csajok boldogan felpattantak majd megöleltek. Vissza mentem az öltözőbe majd a nő segítségével levettem a ruhámat majd vissza felvettem a rendeset. Kimentem a cuccommal együtt majd a többiekkel a pénztárhoz mentünk és kifizettem a ruhámat.
-Jaj én annyira boldog vagyok.-mondtam vigyorogva a kocsiba miközben mentünk hazafele.
-Susan csodaszép voltál abba a ruhában.-mondták a csajok.
-Nekem is nagyon tetszik.-vigyorogtam rájuk. CC leállította a kocsit a házunk előtt.
-Csajok én elmegyek a srácokhoz. Majd jövünk.-mondta mosolyogva.
-Rendben.-szálltunk ki majd a házba mentünk CC pedig elment a srácokhoz.
-Andy is ruhapróbán van?-kérdezte Emily mosolyogva.
-Igen.-válaszoltam a kérdésére. Ettünk majd leültünk és pihenésképpen filmeztünk. 1 óra múlva meghallottuk Andy kocsijának a hangját majd kiszálltak és bejöttek jó kedvűen.
-Sziasztok szépségeink.-köszönt nekünk CC elég hangosan majd az összes fiú megölelte a saját párját.
-Kiválasztottad?-kérdeztem mosolyogva Andyt aki ölelt engem.
-Igen nagy nehezen sikerült.-puszilta meg a számat mosolyogva.
-Nem baj legalább sikerült.-néztem a gyönyörű kék szemeibe.
-Így van. És neked sikerült ruhát választanod?-kérdezte miközben a konyhába mentünk.
-Igen. Olyan ruhát találtam amilyet szerettem volna.-ültem le boldogan, Andy pedig kávét csinált.
-Akkor már csak a helyet kellesz feldíszítenünk.-fordult felém vigyorogva majd leült a két kispohár kávéval mellém és az egyiket nekem adta.
-Köszönöm.-köszöntem meg mosolyogva. Elkezdtünk beszélgetni a többiekkel együtt majd pár perc múlva csengettek. Ashley ment ajtót nyitni majd több ismerős hangot hallottunk meg.
-Anya.-örült meg Andy az édesanyjának.
-Szia fiam.-ölelte boldogan a fiát.
-Apu.-ölelte meg az apját is.
-Csókolom.-köszöntem a szüleinek majd én is megöleltem őket.
-Szia kérlek tegezz minket.-mondta az édesapja.
-Rendben.-mosolyogtam rájuk.
-Hogyhogy itt vagytok?-kérdezte Andy az anyját.
-Jöttünk segíteni nektek.-mondta Amy vigyorogva.
-Az most jól jön.-mondtam mosolyogva.
-Na akkor mi elmegyünk és megvesszük a díszeket. Ti pedig csináljátok meg a meghívókat.-mondta Andy.
-Rendben.-mondtuk mosolyogva. Andy megcsókolt majd elment Chrissel bevásárolni. Amyvel mindent össze szedtünk a meghívó elkészítéséhez majd neki láttuk. Gépen megszerkesztettem a szöveget majd kinyomtattam és neki láttunk azt szépen diszítgetni. Sokat beszélgettünk közben és nevettünk is. Egyszer csak csengettek. A srácok nem voltak itthon mivel segítettek Andynek. Mentem ajtót nyitni és egy ismeretlen lánnyal találtam szembe magamat aki terhes volt.
-Szia miben segíthetek?-kérdeztem tőle kedvesen.
-Szia Andy itthon van?-kérdezte tőlem. Furcsán néztem rá és nem sejtettem valami jót.
-Öhm nincs. Esetleg átadhatok neki valami üzenetet?
-Igen. Megmondanád neki, hogy holnap fog megszületni a gyerekünk.
-A TI gyereketek?-kérdeztem tőle teljesen sápadtan.
-Igen. Az ő gyerekét hordozom a szívem alatt. De nekem most mennem kell. Szia és köszi hogy megmondod neki.-köszönt el majd ment tovább. Becsaptam az ajtót majd a falnak dőlve lecsúsztam és csak néztem magam elé majd elkezdtem sírni.
-Susan ki volt az? Hé mi a baj?-jött hozzám Amy amikor látta hogy zokogok.
-Itt volt egy terhes lány és azt mondta hogy holnap fog szülni.-mondtam neki sírva.
-És ebben mi a gond?-kérdezte a testvérem.
-Az, hogy Andy az apa.-fuldokoltam a sírástól.
-Hogy mi?-döbbent le a tesóm.
-Susan szerintem csak keresztbe akarnak nektek tenni. Andynek nincs gyereke.-nyugtatgatott Amy.
-Amynek igaza van. Lassan 2 éve együtt vagytok szóval ha lefeküdt volna valakivel akkor már az a gyerek nagyobb lenne.-próbált meg nyugtatgatni Tommy is.
-Mi van ha mégis az övé?-kérdeztem tőlük.
-Nem az övé hidd el.-fogta meg Amy a kezemet.
-Gyere csinálok neked forró csokit.-fogott meg Tommy majd felállított óvatosan majd a konyhába mentünk. Amy felhívta Andyt majd kihangosította.
-Szia anya mond.-vette fel a telefont Andy.
-Szia fiam. Ugye te nem feküdtél le más nővel régebben?-kérdezte tőle.
-Nem. Nem olyan vagyok. De miért kérdezed?
-Kíváncsi voltam.
-Anya biztos van ennek oka, hogy megkérdezted.
-Nah jó. Igen van oka. Nemrég itt járt egy lány aki téged keresett és terhes volt. Azt mondta Susannak, hogy az a te gyereked.-mesélte el Amy neki.
-Ki volt az?-kérdezte a telefonban és lehetett hallani a hangján, hogy ideges.
-Nem tudom én nem láttam. De ki vagy hangosítva szóval hall téged Susan.
-Kicsim ki volt az a lány?-kérdezte tőlem Andy.
-Nem tudom. Nem ismerem.-mondtam neki sírva.
-3 perc és otthon vagyunk.-mondta Chris.
-Jól van.-rakták le a telefont. Hamar haza értek majd bejöttek. Lepakoltak a nappaliban majd Andy hozzám jött és magához ölelt.
-Kicsim nekem nincs gyerekem. És mástól nem is kell csak tőled.--simogatta a hátamat.
-De akkor miért mondta azt az a lány?-kérdeztem tőle hozzá bújva.
-Mert szétakarnak titeket szedni.-mondta Jinxx.
-Emlékszel a lány külsejére?-kérdezte Ashley.
-Nagyábból igen.-néztem a fiúkra.
-Elmondod?-kérdezte CC.
-Barna haja volt és barna szeme. Kb akkora volt mint én.-kezdtem el lerajzolni a lány külsejét. Ashley lerajzolta majd megmutatta nekünk.
-Rosalia.-mondta Andy dühösen.
-Az a csaj.-mondta CC is mérgesen.
-Nem fogjuk hagyni hogy tönkre tegye a kapcsolatotokat és a nagy napotokat.-mondta Ashley.
-Nem is.-mondták a többiek egyszerre. Pár perc múlva a fiúk megbeszéltek valamit majd mindenki a saját szobájában volt. Andyvel filmet néztünk de valamiért nem tudtam a filmre koncentrálni.
-Mi a baj kicsim?-kérdezte tőlem majd a karomat kezdte el simogatni.
-Mi van ha mégis sikerül mindent elrontania? Az a MI napunk lesz Andy és azt akarom, hogy minden tökéletes legyen.-dőltem a falnak majd kifújtam a levegőt, hogy vissza tudjam tartani a sírást ami nehéz.
-Kicsim tökéletes lesz az a nap. Senki és semmi nem ronthatja el. Ezt megígérem neked.-ölelt magához szorosan.
-Annyira örülök, hogy 2 nap múlva a feleséged lehetek. Sokat jelentesz nekem.-mondtam szipogva az ölelésében.
-Te is nekem édesem. Ne aggódj minden rendben lesz.-puszilt bele a hajamba. Pár perc múlva már pizsomába feküdtünk az ágyban.
*Álom*
Hófehér ruhába megyek az oltár felé ahol Andy várt engem. Szívdöglesztően nézett ki az öltönyben és az a mosoly. Az oltárhoz érve összekulcsoltuk egymás kezét és Andy a fülembe suttogta, hogy gyönyörű vagyok.
-Azért gyűltünk ma össze, hogy e két ifjút összeadjuk. Aki nem szeretné az szólaljon fel vagy hallgasson örökre.-kezdte el a pap a monológját és ekkor egy lány hangot hallottunk meg.
-Állj. Nem házasodhatnak össze.-ordította. Hátra néztem és Rose volt az egy gyerekkel a kezében.
-Mit keresel itt?-kérdezte tőle Andy és éreztem, hogy megfeszült.
-Andy a te gyerekedet tartom a kezemben...pontosabban a MI gyerekünket.-kezdett el szipogni.
-Az nem az én gyerekem.-mondta idegesen.
-De igen. Nem emlékszel a buli éjszakájára? Amikor ketten elvonultunk. Andy akkor ejtettél teherbe. Ha kell be is bizonyítom.-erre már én is hátra fordultam sírva. A lány közel jött hozzánk majd egy borítékot adott át Andynek. Kinyitotta majd elkezdte olvasni utána rémülten nézett a lányra majd rám.
-Susan én annyira sajnálom.-kezdett el mentegetőzni. Kivettem a kezéből a papírt majd én is elolvastam az apasági tesztett.
"A gyermek apja Andy Biersack"
Ezt a mondatott többször is elolvastam majd csalódottan néztem Andyre.
-Hogy tehetted?-kérdeztem tőle sírva.
-Susan részeg voltam.-fogta volna meg a kezemet de nem engedtem neki.
-Ígéretett tettél nekem és te ezt megszegted.-kezdtem el ordibálni.
-Sajnálom.
-Nem érdekel a sajnálatod. Neked itt van a kis családod és élj velük boldogan. Engem pedig felejts el.-fogtam meg a ruhám alját majd elkezdtem zokogva rohanni. Egy tisztásra értem és elkezdtem ordibálni.
-Neeeeeeeem. Miért velem történik mindig ez? Miért engem büntetsz? Mit csinálok rosszul? Miért? Miért pont én?-ordibáltam majd a földre rogytam és elkezdtem zokogni. Az eső is elkezdett esni de nem érdekelt.
-Susan!-hallottam meg Andy hangját a távolból.
-Susan kicsim ébredj fel.-kezdett közeledni a hang majd hirtelen felültem.
Andy előttem ült az ágyon és aggódva nézett rám. A szemeim fájtak a sok sírástól de nem érdekeltek. Szerelmem ölébe ültem és hozzá bújtam ő pedig szorosan magához ölelt.
-Ez csak egy rossz álom volt.-simogatta a hátamat nyugtatásképpen.
-Mégis olyan igazinak tűnt.-mondtam sírva.
-Cssshhh nyugodj meg. Gyere csinálok neked kávét.-bólintottam majd felálltunk és lementünk.
-Hé mi a baj?-jöttek hozzánk a fiúk.
-Rosszat álmodott.-válaszolta Andy miközben a kávémat készítette.
-Mit álmodtál?-kérdezte Ashley. Mindenki kíváncsian nézett rám én pedig nehezen elmondtam és a végén újra elkezdtem sírni.
-Teljesen tönkre teszi az a lány.-mondta Jake sóhajtva.
-Nem. Azt nem hagyom és van is egy tervem.-mondta Andy. Lerakta elém a poharamat én pedig kortyolgatni kezdtem.
-Gyere menjünk filmezni. Jönnek a többiek is.-mondta a szerelmem. Felálltunk majd a nappaliba mentünk és elkezdtünk egy vicces filmet nézni. A srácok sokat nevettem és néha én is.
*2 nap múlva*
Korán reggel fent voltunk és készülődtünk. Amy a testvérem és még egy páran bent voltak és segítettek nekem. Hogy hol vannak a szüleim? Ők is itt vannak.
-Izgulsz?-kérdezte Amy mosolyogva.
-Igen.-mondtam kicsit remegő hangon.
-Minden rendben lesz. Senki nem fogja elrontani a ti nagy napotokat. A fiúk gondoskodtak erről.-mondta mosolyogva. Én is rá mosolyogtam majd készen lettem. Megálltam a tükör előtt és végig néztem magamon.
-El se hiszem, hogy nemsokára feleség leszek. Hozzá megyek ahhoz a férfihez akit mindennél jobban szeretek. Andy Biersack nemsokára a férjem lesz.-gondoltam magamba majd elmosolyodtam a gondolaton.
-Hagy csináljak rólad képet.-mondta Amy. Leültem az ágyra Amy pedig csinált rólam képet.
Egyszer csak kinyílt az ajtó és Ashley lépett be rajta majd őt követte apa.
-Felkészültél?-kérdezte Ashley mosolyogva.
-Igen.-fordultam meg én is mosolyogva majd a férfira néztem.
-Induljunk.-mondta vigyorogva. Lassan elindultam le a lépcsőn miközben Amy csinált rólam képet.
Belekaroltam apába majd elindultunk. A vendégek felálltak amikor megláttak engem. Az oltár előtt megláttam Andyt. Találkozott a tekintetünk és végig figyeltük egymást míg Andy mellé nem értem. Apa kezett fogott vele majd leült a helyére.
-Gyönyörű vagy.-fogta meg a kezemet Andy vigyorogva.
-Te is nagyon jól nézel ki.-mosolyogtam rá boldogan. A pap fele fordultunk és kezdődött a ceremónia.
-Azért gyűltünk ma össze, hogy e két ifjút összeadjuk. Aki nem szeretné az szólaljon fel vagy hallgasson örökre.-kezdte el a pap a monológját. Egy nagyott sóhajtottam amikor eszembe jutott az álmom. Andy megszorította egy kicsit a kezemet mire én rá néztem és egy nyugtató mosolyt küldött felém. A fiúkra néztem akik Andy oldalán álltak. Bólintottak, hogy minden rendben van. Kicsit megnyugodtam majd a pap folytatta. Egymás fele fordulva mondtuk el az esküt.
-Ezennel házastársnak nyilvánítalak titeket. Megcsókolhatod a menyasszonyt.-mondta a pap mosolyogva. Andy közel húzott magához majd megcsókolt szenvedélyesen. Mindenki elkezdett tapsolni és a srácok ujjongtak. Kézen fogva mentünk el a sorok közt majd bementünk a házba. A vendégek követtek minket és hátra mentünk az udvarra ahol mindenki helyett foglalt és kezdődött a mulatság. Először ettünk ahol készült rólunk egy kép.
-Állj!!!!-hallottunk meg egy lány hangját. Összerezzentem majd a hang irányába néztem és Ő volt az.
-Mindenki álljon le.-ordította majd mindenki rá nézett.
-Mit keresel itt?-kérdezte tőle CC.
-Nekem kéne az ő helyében lenni.-mutatott rám.
-Nem. Neked nem itt kéne lenni.-mondta Jake. Andyre néztem könnyes szemekkel mire ő is a szemeimbe nézett.
-Te vagy a feleségem és te is leszel örökre. Nem kell nekem más.-mondta halkan, hogy csak én halljam.
-Elront mindent.-mondtam majd elkezdtem sírni.
-A feleséged kéne, hogy legyek Andy.-mondta a férjemnek.
-Ezt nagyon rosszul tudod.-mondta majd felállt.
-Rose.-jött be egy srác is. A lány ijedten nézett hátra.
-Márk. Te mit keresel itt?-nézte rémülten a mérges srácot.
-Ezt inkább én szeretném tudni. Miért nem hagyod békén őket? Állandóan tönkre akarod tenni mindenkinek a kapcsolatát amit én már nagyon unok. Ez annyira gyerekes viselkedés.-mondta a lánynak majd ránk nézett.-Ne haragudjatok, hogy ilyen de megígérem, hogy többet nem fog titeket zaklatni és köszönöm, hogy szóltatok. Sok boldogságot és gratulálok nektek.-mosolygott ránk majd vissza nézett Rosera.-Mi pedig szépen haza megyünk és nem zavarjuk őket. Indulás.-mondta dühösen.
-De...-kezdte volna el a mondókáját.
-Semmi de. Menjünk.-mutatott az ajtóra majd elindultak. Végre vége lesz ennek az egésznek. A srácok mindent elmondtak a vendégeknek, hogy mi volt ez az egész majd folytatódott a mulatság. Én is megnyugodtam és jól éreztem magamat. Éppen Andyvel táncoltam egy lassú számra.
-Nemsokára indulunk.-suttogta a fülembe mosolyogva.
-Hova?-kérdeztem meglepődve.
-Nászútra.-válaszolta vigyorogva. Pár perc múlva hozzám jött Emily és Amy majd megfogtak és felvittek a szobába. Egy rövidebb ruhát adtak nekem amit fel is vettem majd vissza kimentünk. A vendégek egy sorfalat álltak és a sor végén ott állt Andy és az ő kocsija. Írtó jól nézett ki. Boldogan mentem hozzá majd megcsókoltuk egymást utána kinyitotta az ajtót és besegített majd bezárta és ő is beült a volán mögé. Beindította a kocsit majd integettünk a vendégeknek és végre elhajtottunk.
-Boldog vagy?-kérdezte vigyorogva Andy.
-El sem tudom mondani, hogy mennyire.-mondtam vigyorogva.
-Örülök neki kicsim.-mondta mosolyogva és tovább vezetett.
-Andy hova megyünk?-kérdeztem tőle. Pár óra múlva egy másik városba értünk be ami nagy volt és gyönyörű.
-Istenem ez a forgalom.-mondta kicsit dühösen Andy amikor egy kisebb dugóba kerültünk. A dugóból kiérve még mentünk egy kicsit majd egy hatalmas hotel előtt álltunk meg.
-Aztaa.-ámultam a gyönyörű szép és igen drága hotelt miközben Andy kivette a bőröndjeinket.
-Gyere menjünk.-kulcsolta össze a kezeinket majd a bőröndökkel együtt mentünk be hallba. A recepción Andy kikérte a kulcsokat majd beszálltunk a liftbe és felmentünk az emeletre majd egy ajtó előtt álltunk meg. Andy kinyitotta majd előre engedett.
-Hát ez.....wow.-néztem körbe csodálkozva miközben Andy bezárta kulcsra az ajtót majd lerakta a fal mellé a bőröndünket utána hátulról megölelt.
-Tetszik?-kérdezte mosolyogva.
-Ez csodálatos.-mondtam vigyorogva és az örömtől elkezdtem pityeregni.
-Na nyugodj meg.-mondta kuncogva.
-Bocsánat.-kértem tőle bocsánatott sírva.
-Semmi baj.-puszilt meg.
-Gyere mutatok még valamit.-fogta meg a kezemet majd elkezdett húzni. Bementünk egy ajtón ahol egy medence volt és egy jazzuci. Azt el is felejtettem mondani, hogy a szoba is csodálatos és ami a legjobb, hogy van erkélye.
-Andy ugye kipróbáljuk most a jazzucit?-kérdeztem tőle és a szemébe néztem mint egy kisgyerek.
-Még szép.-vigyorgott majd a szobába mentünk és gyorsan átöltöztünk fürdőruhába majd vissza mentünk. Beleültünk a jó meleg vízbe ami jól esett és elkezdtünk pezsgőzni közben beszélgettünk.
-Végre a feleséged vagyok.-mondtam boldogan Andynek.
-Igen végre összeházasodtunk. Mondtam, hogy hamar elfog jönni ez a nap.-csókolt meg.
-Tudom és igazad volt. De hiába férj és feleség vagyunk én attól még félek, hogy elveszítelek.-mondtam kicsit szomorúan.
-Édesem sose fogsz elveszíteni. Én veszítettelek el kétszer majdnem és nem te engem.-mondta sóhajtva.
-Hibákból tanulnak az emberek.-mondtam majd hozzá bújtam.
-Tudom de az elsőből kellett volna tanulnom nem a másodikból.-okolta magát.
-Macim kérlek ne okold magad. Az már a múlt. Inkább éljünk a jelenbe és gondoljunk a jövőnkre a múltat meg felejtsük el és reménykedjünk abba, hogy sose fog megtörténni semmi újra ami már megtörtént.-néztem végig a szemeibe.
-Igazad van.-mosolygott rám majd megcsókolt. Leraktuk a poharunkat majd szenvedélyesebben csókoltuk egymást.
-Csináltad már vízben?-kérdezte tőlem mosolyogva.
-Öhm még nem.-pirosodtam el.
-Kiszeretnéd most próbálni?-vigyorgott rám perverzen.
-Inkább majd holnap. Most az ágyban lenne jó.-vigyorogtam én is rá.
-Akkor menjünk az ágyba.-kacsintott rám majd kiszálltunk és elkezdtük magunkat szárítani.
-Kicsit azért félek most. Nem tudom miért hiszen már voltam úgy együtt Andyvel. De ez mégis másabb. A mai naptól kezdve férj és feleség vagyunk amit még meg kell szoknom.-gondoltam magamba.
-Kicsim min gondolkozol?-kérdezte tőlem Andy mikor lefeküdtünk az ágyra.
-Semmin-válaszoltam mosolyogva majd megcsókoltam amit ő viszonzott is. Pár perc múlva lekerültek rólunk a fürdőrucink majd a szemembe nézett.
(18)
-Mehet?-kérdezte tőlem mosolyogva a kényeztetésem után. Tudja, hogy egy ideje nem voltunk együtt és ha sokáig nem vagyunk együtt akkor egy picit szokott fájni.
-Igen.-válaszolta mosolyogva.
-Óvatos leszek.-kulcsolta össze mindkét kezünket a fejem felett majd sikeresen belém vezette magát amire egy nagy sóhaj hagyta el a számat. Először lassan és érzékien kezdett el bennem mozogni.
-Oh istenem. Nagyon szeretlek.-suttogta a fülembe lihegve.
-É-én is.-mondtam ki nehezen.
-Gyorsabban.-kértem Andyt suttogva.
-Biztos?-kérdezte tőlem.
-Igen. Kérlek.-kérleltem mivel éreztem, hogy közeledek a csúcsra. Eleget tett a kérésemnek és gyorsított a tempón ezzel a nyögéseink is kicsit hangosabbak lettek.
-Andy.......mindjárt.-nyögtem ki két nyögés közt.
-Én is kicsim. Élvezz el.-kezdte el csókolgatni a nyakamat amivel hamarabb a csúcsra jutottam és, hogy senki ne hallja a sikításomat ezért Andy megcsókolt majd ő is követett engem. Lihegve feküdt mellém én pedig hozzá bújtam.
-Imádlak.-csókoltam meg mosolyogva.
-Én is imádlak.-mosolygott rám majd vártunk, hogy a légzésünk normális legyen.
-Öltözz fel.-mondta Andy majd kiszállt az ágyból és elkezdett öltözni.
-Miért?-kérdeztem tőle.
-Majd meglátod.-kacsintott egyett. Felöltöztem gyorsan majd elmentünk. Már sötét volt kint és egy tengerparton voltunk kint. A naplemente csodaszép volt és kedvem támadt csinál képet. Elővettem a telefonomat majd bele léptem a fényképezőbe.
-Csinálhatok rólad képet?-kérdeztem Andytől mosolyogva.
-Persze.-mosolygott rám majd beállt mintha egy klipet forgatnék. Még egy kisit kint voltunk és beszélgettünk majd vissza mentünk a hotelbe és lefeküdtünk aludni.
