*Reggel*
Hamarabb keltem fel mint a többiek. A nappaliban ültem felöltözve és csak a tegnap estén gondolkoztam.
-Miért ilyenek az emberek? Miért kell elvenni mástol azt akit szeret? Ennek semmi értelme. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy néhány ember ilyeneket csinál. És tudom, hogy egy páran csak azért akarnak Andyvel lenni vagy a srácokkal, hogy híresek legyenek. Jah meg a pénz. Hogy ne kelljen majd dolgozniuk de én inkább dolgozok minthogy elvegyem tőle a pénzt. Akkor is bűntudatom van amikor csak egy kis csokit is vesz.-gondolkodtam magamba és észre sem vettem, hogy valaki leült mellém.
-Kicsim.-szólt nekem Andy mire rá néztem.
-Minden rendben?-kérdezte aggódva tőlem.
-Igen persze.-erőltettem egy mosolyt.
-Ez nem volt őszinte.-mondta mire én sóhajtottam.
-Tudom és sajnálom. Nem akarok neked hazudni. A tegnap estén gondolkoztam. Sajnálom ha úgy viselkedtem. Sosem voltam ilyen.-babráltam a kezemet mire ő megfogta így rákaptam a tekintetemet.
-Nem kell sajnálnod. Nincs ezzel semmi baj ha néha ilyen vagy. Ez annak a jele, hogy szeretsz. Ha nem viselkednél így akkor már baj lenne. Tudod, hogy én is így reagáltam volna. Mondjuk tegnap még vissza is fogtam magamat de csak azért mert nem bántok lányokat hiába némelyik megérdemelné. Ne agyalj ezen. Nem csináltál semmi bajt.-ölelt magához szorosan ami nagyon jól esett.
-Haver ma lesz próbánk.-jöttek le a srácok felöltözve.
-Jah és videót is kell csinálnunk.-mondta Jake.
-Jól van akkor menjünk és intézzünk el mindent hamar.-mondta Andy. A többiek bólintottak majd elkészültek. Andy egy csókkal köszönt el tőlem majd elmentek.
*2 óra múlva.*
Egyedül voltam a nappaliban és unatkoztam így írtam a csajos csoportba.
Chat
Susan: Sziasztok csajok.
Abby: Sziasztok
Emily: Halika
Lisa: Helló.
Susan: Nincs kedvetek elmenni valahova?
Lisa: Én benne vagyok. Úgy is unatkozok.
Abby, Emily: Én is benne vagyok.
Susan: Akkor készülődjünk.
Abby: Pár perc múlva tali a nappaliban.
Chat vége
Igen egy házban lakunk de ha nincs kedvünk átmenni a másikhoz akkor ráírunk egymásra. Mi már csak ilyenek vagyunk. Felmentem a szobába majd átöltöztem és lementem ahol a csajok már lent vártak.
-És merre menjünk?-kérdezte Abby amikor már elindultunk.
-Nézzük meg a srácokat.-mondta Lisa.
-Én is pont erre gondoltam.-válaszoltam mosolyogva. Út közben sokat beszélgettünk és nevetgéltünk.
-Öhm csajok...tudja valaki, hogy hol vannak a fiúk?-kérdeztem tőlük.
-Én tudom.-válaszolta Emily.
-Életmentő vagy.-vigyorogtam rá majd mentünk Emily után. Egy ház felé mentünk ahol megláttuk a srácokat. Ott álltak és Andy beszélt valamit a kamerába amit egy másik srác vett fel. A többiek is mondtak valamit de nem értettem, hogy mit.
Még mindig nagyokat dobban a szívem ha meglátom őt. Kicsit közelebb mentünk majd megálltunk.
-Köszönjük szépen mindenkinek, hogy ránk szavaztok és köszönjük, hogy megnézitek ezt a videót. Sziasztok.-köszöntek el majd a srác kikapcsolta a kamerát.
-Szuper akkor ezzel meg is vagyunk.-mondta a srác.
-Király.-mondták de nem vettek észre.
-Vicceljük meg őket.-suttogtam a csajoknak akik elkezdtek kuncogni.
-Nézzétek lányok milyen helyesek ezek a srácok. Nem is tudom lehet, hogy rájuk kéne szavazni.-mondtam hangosan mire felénk kapták a fejüket és elkezdtek vigyorogni.
-Igen szerintem is. Esetleg kérhetnénk tőlük autogrammot.-mondta Emily olyan komolyan ahogy én.
-Hé csajok esetleg hívjuk meg őket a házunkba.-mondta Lisa.
-Úú az nagyon jó lenne. De talán előtte elmehetnénk velük kajálni mert éhen halok.-mondta Abby. A fiúk elkezdtek kuncogni de ők is beszálltak a játékba.
-Hé srácok nézzétek már milyen jó csajok állnak ott. Mit szólnátok hozzá ha megfognánk magunknak őket?-nézett a srácokra Andy.
-Nem is mondasz rosszat haver.-pacsizott le Ashley a párommal.
-Hé éhes vagyok. Hívjuk meg őket valami jó kis kajára.-mondta Jake.
-Mondjuk vigyük el a banda házba őket és főzzünk nekik.-mondta Jinxx gondolkozva.
-Vaaaagy rendeljünk pizzát és filmezzünk.-mondta CC.
-Hát srácok nem tudom, hogy a csajok mit szólnának hozzá.-néztek ránk majd kitört belőlünk a nevetés. Hozzánk jöttek majd megöleltek minket.
-Hogy hogy itt vagytok?-kérdezte Ashley tőlünk.
-Sétáltunk és meg akartunk titeket lepni.-mondta Lisa.
-Hát akkor ez sikerült.-mondta Andy vigyorogva majd rám nézett és megcsókolt. A csókunk után a szemébe néztem és láttam benne valami szomorúságot.
-Andy mi a baj?-kérdeztem tőle de ő csak mosolygott de tudtam, hogy nem igazi mosoly ez.
-Miből gondolod, hogy baj lenne?-nézett ő is a szemembe.
-Látom rajtad.-mondtam mire lefagyott a mosoly az arcáról.
-Haver.-szólt neki Ashley mire rá nézett majd sóhajtott.
-Muszáj elmondanod.-mondta Jake.
-Miről van szó?-kérdeztem tőlük félve.
-Félek, hogy már késő.-engedett el Andy majd arrébb ment és a hajába túrt idegesen.
-Még pont időben vagy.-mondta CC. Kezdtem nagyon félni és ideges lenni. Andy a szemeimbe nézett félve.
-Mond el neki.-mondta Jinxx.Tartottam Andyvel a szemkontaktust.
-Andy mi a fenéről van szó? Mit titkolsz már megint előttem? Mit kell már MEGINT utoljára megtudnom-kérdeztem tőle könnyes szemekkel.
-Jól van elmondom. De nem akarom, hogy kiakadj.-lépett közelebb hozzám majd megfogta a kezeimet.
-Mond akkor.-néztem végig rá.
-El kell mennünk turnézni a fiúkkal ahova megint nem jöhettek. Elég sokáig leszünk távol tőletek.-nézett végig a szemembe.
-Mióta tudjátok?-kérdeztem tőle.
-2 hete.-válaszolta.
-Mikor kell mennetek?-hunytam le a szemeimet.
-3 hét múlva. És a 3 hét alatt sokat kellesz próbálnunk sajnos.-hajtotta le a fejét. Elhúzódtam tőle így a kezünk sem volt már össze kulcsolva.
-Szóval a hülye 3 hét alatt nem leszünk eleget együtt mert próbálnotok kell. És ti mind tudjátok már kibaszott 2 hete és nekem megint utoljára szóltok. Hát nagyon szépen köszönöm, hogy mindenből kihagytok és, hogy minden szart nekem kell megtudnom az utolsó kibaszott percben. Miért kell ezt velem csinálni? Nem is érdekel. Menjetek csak a hülye turnétokra engem már nem is érdekel hiszen én vagyok az utolsó ember aki mindent megtudd. De igen igazatok van csináljátok csak ezt velem. Gratulálok. Akkor én a 3 hét alatt alig leszek otthon. Vagy nem is inkább elutazok de nem fogom megmondani nektek hogy hova. Majd esetleg akkor szólok amikor az utolsó percben felszállok a gépre. A faszomba már mi a faszt csináltam, hogy ezt kell velem tenni?-néztem hol Andyre hol a többiekre akik lehajtott fejjel hallgattak engem. Ideges voltam nagyon. Az "elutazok" szó hallatán rám kapták ijedten a tekintetüket.
-Kicsim kérlek.-közeledett felém Andy aggódva.
-Haggyatok békén.-mentem el tőlük sírva. Nem tudom, hogy hova de mentem. Aztán eszembe jutott Jared akivel nagyon jóban lettünk. Elmentem hozzá és becsengettem. Ő nyitott ajtót majd amikor meglátott akkor aggódva behúzott.
-Mi a baj?-kérdezte a kanapén ülve.
-Kicsim ki az?-jött be a barátnője is majd ő is aggódva ült hozzánk. Elmondtam nekik mindent mire ők elkezdtek nyugtatgatni.
-Nem akarlak titeket zavarni de nem tudtam máshova menni. Haza meg nem akartam menni most.
-Semmi baj. Bármikor látunk itt téged.-mondta Jared egy nyugtató mosollyal.
-Csinálok teát.-állt fel a barátnője majd a konyhába ment. Andy és a többiek többször is kerestek de nem vettem fel. Sokat segítettek, hogy megnyugodjak és ezért hálás is vagyok nekik.
-Azt hiszem ideje haza mennem.-mondtam nekik mosolyogva.
-Biztos nem akarsz itt aludni?-kérdezte Jared.
-Igen biztos.-mondtam majd kikísértek végül haza mentem. Haza érve halkan mentem be a házba mivel beszélgetést hallottam.
-Már megint elbasztam.-mondta Andy.
-Haver nyugodj meg. Meg fog nyugodni.-mondta Ashley.
-Nem. Most nem fog tudom. És még a hívásaimra sem válaszol. Félek, hogy valami baja esett. Magamat hibáztatnám akkor is.-mondta. Halkan beléptem a nappaliba mire rám kapták a fejüket. Andy aggódva állt fel majd gondolkozott, hogy hozzám jöjjön-e vagy ne de nem tette amit most nem bánok. Nem szóltam hozzájuk hanem fogtam magam és felmentem a szobába. Úgy döntöttem, hogy veszek egy meleg fürdőt. A fürdőbe mentem majd engedtem le magamnak vizet ami jó meleg volt majd leöltöztem és beültem. Nyugtató hatással volt rám. Hála istennek senki nem zavart így addig feküdtem a vízben míg el nem hűlt. Pizsomába mentem a szobába ahol Andy ült az ágyon lehajtott fejjel és a kezét babrálta. Nem szóltam hozzá hanem lefeküdtem az én oldalamra és csak néztem ki a fejemből. Hallottam ahogy Andy elkezdett szipogni. A szívem szakadt meg és nem bírtam így látni. Felültem majd mellé másztam de nem nézett rám. Megfogtam mind a két kezét majd az ölébe ültem mire végre rám nézett. Sírt....ezt utálom nagyon ha az sír akit imádok. Magához ölelt szorosan amit én is viszonoztam.
-Sajnálom.-suttogta a nyakamba amitől újra elkezdtem pityeregni.
-Miért nem tudok rád haragudni sokáig? Miért gyengülök el amikor látom, hogy sírsz.-suttogtam én is a nyakába.
-Mert szeretsz. Én sem szeretem ha szomorú vagy. Mindig is boldognak akarlak látni de ezt valahogy mégis elrontom.
-Tudod nagyon jól, hogy nem azért akadtam ki mert elmentek turnézni.
-Tudom. Sajnálom, hogy megint nem szóltam időben. És igazad volt mindenben. És azt is megértem ha haragszol rám. Megérdemlem. De remélem, hogy azért ugyanúgy szeretsz még mint eddig.-nézett a végén a szemembe.
-Persze, hogy szeretlek téged. Ezen senki és semmi nem fog változtatni. Nem tudnálak téged utálni.-néztem végig a szemébe én is.
-Szeretlek.-mondta komolyan.
-Én is nagyon szeretlek.-mondtam majd megcsókolt amit viszonoztam is.
-Azért még haragszom rád is meg a többiekre is.-mondtam a csókunk után.
-Megérdemlem.-puszilt meg. Kimásztam az öléből majd vissza feküdtem és semmi nem érdekelt most így hamar el is aludtam.
*MÁSNAP*
-Még mindig nem szól hozzád?-hallottam meg Ashley hangját a szobánkba.
-Tegnap beszélgettünk és elmondta, hogy miért akadt ki. De viszont azt is mondta, hogy azért haragszik rám nagyon amit meg is érdemlek. Olyan rossz, hogy nem jöhetnek velünk megint.-mondta sóhajtva de halkan.
-Igen nagyon is rossz. Tudom, hogy ránk is haragszik. De majd megenyhül.-mondta Ash is halkan.
-El kell intéznünk, hogy velünk jöhessenek. Nagyon hosszú lesz ez a turné.-mondta Andy majd hallottam, hogy ahogy kimentek. Szomorúan felültem az ágyba. Hallottam, hogy a fiúk kocsiba ültek majd elhajtottak. Mellettem volt egy kis cetli amit Andy írt. Kezembe vettem majd elkezdtem olvasni.
Jóreggelt kicsim
Nem akartalak felkelteni. El kellett mennünk próbára és nem tudom, hogy mikor tudunk haza jönni. De amint lesz időm felhívlak. Szeretlek csók.
-Nagyszerű.-suttogtam magam elé könnyezve. Kiszálltam majd megcsináltam az ágyat és elrendeztem reggeli teendőimet és lementem kávézni. A lányok sem voltak itthon így enyém volt a ház. Úgy döntöttem, hogy rendet rakok az egész házban. Zenét kapcsoltam majd elkezdtem takarítani. 2 óra múlva már a szobánkban takarítottam amikor elhalkult a zene. Lassan lementem és Andy állt a nappaliban. Megforgattam a szememet majd elindultam vissza a szobába amikor utánam szóltak.
-Kicsim várj egy kicsit.-szólt utánam Andy. Sóhajtva vissza mentem majd karba tett kézzel megálltam egy helyen és vártam.
-Mit akarsz?-kérdeztem tőle.
-Nagyon haragszol még rám?-kérdezte szomorúan.
-Kicsit.-néztem végig a szemébe
-Tényleg sajnálom.-közeledett lassan felém majd amikor hozzám ért akkor megfogta mind a két kezemet amit hagytam neki.
-Hiányozni fogsz nagyon. De tudom, hogy ez a munkád és megértem. Csak nagyon rosszul esik, hogy mindent én tudok meg utoljára.-mondtam majd éreztem, hogy kicsordult a szememből a könny.
-Hé baby.-fogta két keze közé az arcomat.
-Sajnálom.-mondtam majd a kanapéhoz mentem és leültem. Andy is követte a példámat.
-Velünk akarsz jönni igaz?-kérdezte tőlem sóhajtva.
-Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem.-hajtottam le a fejemet.
-És mi lenne ha azt mondanám, hogy jöhetsz velünk?-kérdezte tőlem. Rá kaptam a tekintetemet és egy percre a remény is megcsillant a szemembe de hamar elvetettem mert ez nem igaz.
-Jó lenne de tudom, hogy ez nem lehetséges.-sóhajtottam fel.
-De igen. Ez lehetséges.-mosolygott rám.
-Andy ne hülyéskedj velem kérlek.-álltam fel sírva majd a konyhába mentem.
-Édesem én nem hülyéskedek. Elintéztem, hogy velünk jöhessetek.-jött utánam a konyhába.
-Gondolom.-sóhajtottam fel megint. A pultnak dőlve néztem Andyre aki előttem állt. Magához húzott majd megcsókolt amit én viszonoztam is. Szenvedélyes volt de mégis óvatos.
-Hinned kell nekem.-suttogta az ajkaimra a csókunk után.
-Rendben. Tegyük fel hiszek neked és mi is mehetünk veletek. Milyen busszal mennénk?
-Természetesen a BVB busszal.
-Mármint a naggyal?
-Igen.-mosolygott rám édesen. Az emlékek feltörtek bennem de csak halványan.
-Szeretlek.-csókoltam meg most én.
-Hé fiatalok ne itt enyelegjetek.-hallottuk meg Ashley hangját.
-Fogd be Ash.-vigyorgott haverjára Andy.
-Ugye nem hazudsz nekem?-kérdeztem tőle halkan.
-Nem hazudok. Sosem hazudtam és nem is fogok.-nézett végig a szemembe.
-Jól van.-mondtam sóhajtva majd elmentem mellette és a szobába mentem.
*Andy szemszöge*
-Hurrá.-mondtam sóhajtva majd leültem a nappaliban.
-Mi történt?-kérdezte Abby.
-Elmondtam neki a nagy hírt, hogy velünk jöhettek. És azt hiszi, hogy csak hülyéskedek vele vagy, hogy hazudok. Nem hiszi el nekem ezt.-mondtam letörve.
-Szerintem elhiszi csak nem tudja felfogni.-mondta Emily.
-Én nem hazudok neki.-mondtam majd hátra dőltem a kanapén.
-Beszéljünk vele?-kérdezte Ashley.
-Nem kell. Hagyom egy kicsit, hogy megnyugodjon utána beszélek én vele.-néztem a plafont
-El fog jönni ugye?-kérdezte Jake.
-Nagyon remélem.-válaszoltam a kérdésére.
-Biztosan el fog jönni velünk. Csak egy kis idő kell neki.-mondta CC.
-Igen adjunk neki időt. Minden rendben lesz.-mondta Jinxx.
-Jól van.-mondták a többiek majd elvonultak. Egyedül maradtam a nappaliban és csak néztem a fehér plafont de egy idő után meguntam így kimentem az udvarra cigizni. Felnéztem a szobánkba és láttam, hogy Susan most ült le, majd utána felállt és elkezdett fel-alá járkálni. Hamar elszívtam a cigimet majd felmentem hozzá. Kulcsra bezártam az ajtót majd megálltam a falnál neki dőlve és karba tett kezekkel.
-Minden oké?-kérdeztem tőle amikor leült majd csak nézett engem.
-Igen...azt hiszem.-hajtotta le a fejét majd a kezével kezdett el játszani. Hozzá mentem majd legugoltam közvetlen előtte és megfogtam mindkét kezét.
-Nézz rám.-mondtam neki halkan, hogy meg ne ijesszem őt.
*Susan szemszöge*
-Nézz rám.-mondta halkan, hogy meg ne ijesszen. Félek..félek, hogyha ránézek akkor elsírom magamat amit nem akarok. De tudom, hogy nem fogom megúszni ezt a beszélgetést és a sírást.
-Kérlek.-simított végig az arcomon majd az állam alá nyúlt és felemelte lassan a fejemet, hogy a szemébe tudjak nézni.
-Nem hiszel nekem ugye?-kérdezte tőlem végig a szemembe nézve.
-De hiszek neked. Csak....
-Csak mi?
-Nem tudom.
-De örülsz neki, hogy jöhetsz velünk?
-Igen persze.-válaszoltam könnyezve.
-Akkor mi a baj?
-Tényleg nem tudom. Valamiért ilyen kedvem van. Meg kicsit rossz előérzetem is van.
-Valami baj van? Bántott valaki vagy zaklatnak?
-Igazság szerint pár rajongótok ír nekem olyanokat amik nem tetszenek de megpróbálom figyelmen kívül hagyni. De nem ez a bajom. És hidd el, hogy nagyon szeretném tudni én is, hogy mi bajom van.
-Akkor megvacsorázunk, megfürdünk és utána lefekszünk aludni mert lehet, hogy fáradt vagy. Rendben?
-Okés.-mosolyogtam rá. Megcsókolt majd felálltunk és lementünk enni. A többiek már ettek így mi is csatlakoztunk. A srácok egymásra néztek majd ettek tovább. Kis idő múlva már fürödtem és Andy is bent volt velem. Beszélgettünk ami hiányzott mivel sokat próbálnak. Már este 8 volt és mi már az ágyban feküdtünk és összebújva tévéztünk.
-Ez nagyon hiányzott.-bújtam még jobban hozzá amennyire csak lehetett.
-Sajnálom, hogy nem tudok veled lenni annyit.-puszilta meg a fejem búbját.
-Nem baj. Ez ezzel jár és én el is fogadom. Nem fogok emiatt hisztizni.
-Szeretlek nagyon kicsim.
-Én is nagyon szeretlek.-csókoltam meg majd néztük tovább a tévét. Nekem viszont nem kellett sok és el is aludtam.
*Másnap*
-Meg tudtátok beszélni a dolgokat?-hallottam meg Ashley hangját lentről.
-Igen. Remélem nem fog sokáig haragudni.-hallottam Andyt.
-Meg fog bocsátani nyugi.-mondta Emily. Mindenki lent volt és rólam beszélgettek. Tudják, hogy nem szeretem ha a hátam mögött beszélnek rólam. Fel voltam már öltözve. Hallkan lementem és már öltöztem fel amikor kijöttek a többiek.
-Susan hova mész?-kérdezte Andy tőlem. Én csak rájuk néztem amikor készen lettem.
-Majd jövök.-mondtam majd a pénztárcámmal együtt kimentem majd elkezdtem sétálni a bolt fele. Hallottam egy ajtó csapódást majd azt, hogy valaki fut utánam.
-Kicsim várj már.-kiabált utánam de én nem álltam meg. Utolért így elkapta a kezemet.
-Most meg mi történt?-nézett a szemembe.
-Semmi.-válaszoltam majd mentem volna tovább de nem engedte el a kezemet plusz még Ashley is az utamat állta.
-Látom, hogy van valami. Mond el.-fogta a két keze közé az arcomat.
-Gondolkozz.-néztem végig a szemébe.
-Én csináltam valamit?-kérdezte tőlem. Én csak néztem őt és semmit nem mondtam.
-Susan mi a baj?-kérdezte Ashley tőlem.
-Megyek boltba. Egyedül akarok lenni egy kicsit.-pusziltam meg Andyt majd elmentem tőlük de hallottam, hogy Andy utánam jött.
-Nem hagyom egyedül. Meg kell tudnom, hogy miért ilyen.-mondta majd jött utánam.
-Susan mi a baj? Miért vagy ilyen?-jött mellettem. Nagyot sóhajtottam majd rá néztem utána magam elé.
-Ne haragudj de valamiért annyira félek, hogy elveszítelek. Hogy az enyém vagy végleg és most jöttem rá, hogyha valaki akarja akkor el is vehet tőlem. Ez annyira bennem van a parti óta.-mondtam majd kifolyt egy könnycsepp a szememből. Andy össze kulcsolta a kezünket majd megállt amit én is követtem majd maga fele fordított és magához ölelt szorosan.
-Kicsim a szívem csak is a tiéd. Nem szeretek mást és nem hagyom, hogy elvegyenek tőled vagy téged tőlem. Ezt verd ki a fejedből kicsim. Nyugodj meg. Ezért vagy ilyen már napok óta?-mondta majd kérdezte tőlem.
-Igen ezért. Hallottam, hogy miről beszélgettél a többiekkel és ez a kis apróság is rosszul esett. De nem tudom, hogy miért.-néztem végig a szemébe.
-Semmi baj kicsim. Új még neked ahogy nekem is. De mi össze tartozunk és ez így is lesz mindig.-csókolt meg a mondata végén amit én viszonoztam.
-Bocsáss meg, hogy ilyen vagyok.-kértem tőle bocsánatot a csókunk után.
-Semmi baj. Nem haragszom.-mosolygott rám édesen.
-Nagyon szeretlek téged Andy.-néztem végig a szemébe.
-Én is nagyon szeretlek picur.-mondta ő is mosolyogva.
-Eljössz velem a boltba?-kérdeztem tőle.
-Persze. Ne menjünk kocsival?
-Nem tudom. Be kell vásárolni de viszont sétálni is akarok egy csendes helyen csak veled.
-Akkor menjünk kocsival és ha bevásároltunk akkor majd elmegyünk sétálni egy helyre.
-Rendben.
-Na gyere menjünk akkor a kocsihoz.-mondta majd megfogta a kezemet és elindultunk vissza. Andy beszaladt a kulcsért majd amikor vissza jött akkor beszálltunk és elmentünk bevásárolni.
-Hova megyünk?-kérdeztem tőle amikor már úton voltunk.
-Ide.-tért le egy kis ösvényre majd megállt. Kiszálltunk én pedig csak álltam a kocsi mellett és felmértem a terepet míg Andy elintézi a kocsit.
-Ezt vedd fel. Hideg lesz.-állt meg mellettem majd felém tartott egy melegebb felsőt amit segített felvenni. Összekulcsolta a kezünket majd lassan elkezdtünk sétálni.
-Biztos csak ennyi a baj amit mondtál?-törte meg a csendet Andy.
-Ne kérlek ne ronsd el ezt a pillanatott.
-Kicsim ezt meg kell beszélnünk. Tudom, hogy bánt még valami.
-Csak ennyi a bajom.
-Biztos?-kérdezte tőlem.
-Igen.
-Kicsim. Remélem nem titkolsz előttem semmit sem.
-Nem dehogyis. Esküszöm.
-De ha van valami akkor inkább mond el.
-Elfogom mondani.
-Aggódom érted Susan. Már az is eszembe jutott, hogy nem is akartál hozzám jönni.-állt meg Andy. Elengedtem a kezét majd ránéztem.
-Miért gondolsz ilyenekre? Ha nem akartam volna hozzád menni akkor nem mondtam volna igent. De azért köszönöm, hogy pont erre gondoltál.-mondtam majd tovább mentem Andyt hátra hagyva de még hallottam ahogy magát szidta majd utánam jött.
-Kicsim én nem akartalak ezzel megbántani. Nem gondoltam komolyan csak....
-Csak nem is kellett volna erre gondolnod.-szakítottam félbe.
-Igazad van. Egy barom vagyok, hogy pont ez jutott eszembe. Sajnálom.
-Istenem miért vagyok ilyen?-sírtam el magamat. Feszült voltam nagyon és nem tudtam, hogy miért.
-Feszült vagy valamiért. Nézz rám.-állt meg előttem, hogy még véletlenül se tudjak tovább menni ezért felnéztem a szemeibe. Vágytam rá....arra, hogy megcsókoljon és, hogy magához öleljen.
-Nem akarok feszült lenni.-hajtottam le a fejemet.
-Gyere egy kicsit kettesben leszünk de csak akkor ha akarod te is.
-Persze, hogy kettesben akarok veled lenni.
-Akkor gyere velem.-mondta egy kis mosollyal.
-Rendben.-mondtam mire összekulcsolta a kezünket majd tovább mentünk az ösvényen. Az erdőben kicsit beljebb volt egy faház és annak az ajtaja előtt álltunk meg. Andy elővette a kulcsot majd kinyitotta és bementünk. Vissza bezárta majd a kis nappaliban leöltöztünk és leültünk egymás mellé a kanapén majd elkezdtünk beszélgetni.
-Sajnálom, hogy így viselkedtem. Nem akartalak se téged se mást megbántani.-mondtam szomorúan.
-Semmi baj kicsim nem haragszom. Valamilyen szinten meg is értelek téged.
-De én nem szoktam ilyen lenni. És ez idegesít de nagyon. Minden kis szaron felhúzom magam.-álltam fel majd elkezdtem fel alá járkálni.
-Nyugodj meg kicsim.
-Nem tudok.-folytattam a járkálást. Andy felállt majd elém állt, két keze közé fogta az arcomat majd megcsókolt. Szenvedélyes de mégis óvatos volt. A gyomromba feléledt az a bizonyos érzés így kezdtem vadabb lenni amit nem is bánt mert viszonozta. Lekerültek rólunk a ruhák de a csókot nem fejeztük be.
+18
-Ugorj.-suttogta a csókunkba amit én teljesítettem is majd az ölébe ugrottam ő pedig elindult velem együtt az ölében tartva a szobába. A helységbe érve berúgta az ajtót majd lefektetett az ágyra ő pedig felém mászott. Áttért a nyakamra amit szenvedélyes csókokkal hintett be amit halk sóhajokkal jutalmaztam. Majd lassan haladt lefele mígnem elért a bugyim pereméig és kérdőn nézett rám. Egy bólintással adtam neki engedélyt amit ő értett majd levette rólam az utolsó ruhadarabot és ott is elkezdett kényeztetni. Először 1 ujjával hatolt belém majd utána követte még egy. Nyögéseim szaporábbak lettek.
-Andy....kérlek.....ne kínozz.-mondtam ki nagy nehezen. Befejezte a kényeztetésemet majd újra felém került.
-Akarod?-kérdezte tőlem a boxere levétele közben.
-Igen.-mondtam sóhajtva.
-Akkor megkapod amire vágysz.-mondta majd éreztem, hogy belém hatol és ezzel egy időben egyszerre nyögtünk fel. Lassan elkezdett mozogni és mozgás közben újra a nyakamat csókolgatta. Többre vágytam ezért megemeltem a csípőmet amire felkuncogott.
-Mit szeretnél?-kérdezte tőlem mire megállt.
-Kérlek ne állj meg.-nyögtem fel szenvedve. Újra elkezdett mozogni lassan.
-Mond ki, hogy mit szeretnél.-suttogta a fülembe majd megharapta a fülcimpámat.
-Azt a-akarom, hogy gyor-gyorsíts.-mondtam szaggatottan.
-Ahogy szeretnéd.-mondta majd gyorsított a tempóján amit hangos nyögésekkel jutalmaztam. Nem kellett sok, hogy a csúcsra jussak amit ő is észre vett így még gyorsabb lett.
-Andy.....mindjárt....istenem.-karmolásztam a hátát ő pedig megharapta az alsó ajkamat ami rátett egy lapáttal és Andy nevét ordibálva jutottam a csúcsra amit ő is követett. Zihálva feküdt mellém én pedig hozzá bújtam.
-Szeretlek.-mondta lihegve.
-Én is nagyon szeretlek.-mondtam én is lihegve. Pár perc múlva helyre állt a lélegzetünk így fel is öltöztünk és már a nappaliban ültünk. Sokkal jobban éreztem magamat mint az aktus előtt.
-Nyugodtabbnak tűnsz.-karolta át a derekamat.
-Jobban is érzem magamat.-mosolyogtam rá.
-Akkor lehet, hogy ez volt a baj. De ha akarod akkor miért nem szólsz?
-Tudod, hogy milyen vagyok.
-Tudom de akkor se félj szólni. Tudod, hogy én is kívánlak mindig és ha szólsz, hogy tényleg akarod akkor megtudom oldani. Ezt te is tudod.
-Tudom tudom. Legközelebb szólók akkor.-néztem a szemeibe.
-Rendben. Ezt örömmel hallom de úgy is legyen.-kacsintott rám mire én elpirultam.
-Úgy lesz.-döntöttem a fejemet a vállára. Jól elbeszélgettünk amit a telefonja csengőhangja zavart meg.
-A fenébe.-mondta majd elővette a mobilját. Ashley hívta amit fel is vett.
-Mond haver.-szólt a telefonba Andy.
-Csá haza kell jönnötök.
-Miért valami gond van?
-Nem de itt van John.-mondta Ashley. Andy rám nézett és látta rajtam, hogy elment a kedvem.
-Nem várhatna?-kérdezte tőle.
-Azt mondja, hogy nagyon fontos.-mondta Ash. Nem akartam ezt tovább hallgatni így felálltam és kimentem a konyhába majd csináltam magamnak kávét és az asztalnál ülve lassan elkezdtem inni.
-Sajnálom kicsim. Nem így terveztem én sem.-ölelt át hátulról.
-Mindegy ez a munkád. Menjünk inkább.-álltam fel majd elmostam gyorsan a poharat majd a nappaliba mentem és felöltöztem majd amikor készen lettem akkor Andyre vártam.
-Ne haragudj kicsim.-állt meg előttem amikor már készen volt ő is.
-Mindegy tudtam, hogy ez lesz de nem a te hibád.-mondtam majd kimentem amit ő is követett. Vissza mentünk a kocsihoz majd beültünk és haza indultunk. Egész út alatt nem szóltunk egymáshoz. Hamar haza is értünk. Kivettük a csomagokat majd bevittük a konyhába. Andy sóhajtva kiment a nappaliba a többiekhez.
-Na mondjátok mi olyan fontos?-kérdezte kicsit idegesen Andy. Nem igazán figyeltem rájuk mert pakolásztam és kicsit én is ideges voltam.
-Hé mi a baj?-kérdezte Emily tőlem.
-Semmi.-válaszoltam majd elkezdtem kaját készíteni.
-Susan.-állt meg mellettem Abby is.
-Elegem van ennyi.-fordultam a csajok fele.
-Miből?-kérdezte Lisa.
-Abból, hogy nem tudok Andyvel lenni kettesben.-mondtam szomorúan.
-Jaj csajos.-öleltek meg a lányok. Nagyon rosszul esik, hogy alig tudok Andyvel lenni de ez van.
-Mind1 haggyuk inkább csinálom a kaját.-mondtam majd folytattam szomorúan a kaja készítését. Gyorsan kész lettem és már meg is tálaltam majd szóltam a többieknek akik egyből jöttek és leültek enni. Én csak kávét ittam majd amikor elfogyott akkor a mosogatóba tettem a poharamat és felmentem a szobába majd leültem és elkezdtem olvasni. Kis idő múlva bejöttek a srácok Andy után majd megálltak.
-Beszélhetnénk veled?-kérdezte Jake tőlem.
-Miről is?-kérdeztem de nem néztem fel rájuk.
-Susan légyszives figyelj ránk.-mondta CC. Sóhajtottam egyett majd felnéztem rájuk. Andy a falnak dőlve figyelte az eseményeket.
-Figyeljetek ne haragudjatok de most nem igazán van kedvem beszélgetni.-mondtam a srácoknak.
-Ez fontos csajos.-mondta Jinxx.
-Mi lenne olyan fontos?-kérdeztem tőlük kicsit idegesen.
-Susan.-szólt nekem Andy mire rá néztem majd vissza a fiúkra és a menendzserükre.
-Figyeljetek tudom, hogy ez a munkátok és örülök neki, hogy szeretitek ezt csinálni és csináljátok is. De viszont kezdem azt unni, hogy nem tudok kettesben lenni Andyvel. Mert ha sikerül is akkor is rohanni kell haza mert valami mindig van. Miért?-akadtam ki egy kicsit.
-Nagyon sajnáljuk Susan tényleg.-mondták bűnbánóan.
-Mindegy. Ezzel nem érek semmit.-mondtam majd olvastam tovább.
-Na skacok szombaton indulunk is nyaralni a turné előtt ahova jöhetnek a csajok is.-mondta a menendzserük.
-Mármint nyaralni is jöhetnek velünk meg a turnénkra is?-kérdezték a srácok tőle.
-Természetesen.-mondta a férfi. Egy percre a fiúkra néztem majd olvastam tovább. Egyszer csak mindenki kiment Andy kivételével.
-Nem is örülsz neki?-ült le mellém.
-Minek kéne örülnöm?-néztem fel rá.
-Annak hogy jösztök velünk.
-Andy nem arról van szó, hogy nem örülök neki, mert igenis jó, hogy mehetünk mi is veletek. De nem szeretek sosem előre örülni mert akkor mindig fordul a kocka. Ma még az van, hogy mehetünk mi is, holnap meg már az lesz, hogy még sem. Szóval akkor minek is kéne örülnöm?!-néztem végig a szemébe.
-Tudod már gondolkoztam egy párszor azon, hogy felhagyok az énekléssel. Nekem sem jó az, hogy itt vagy te aki a feleségem és nem tudok vele foglalkozni annyit amennyit én szeretnék.-hajtotta le a fejét. Megijedtem,hogy ilyenen gondolkozik. Mellé ültem majd összekulcsoltam a kezünket mire ő felnézett rám.
-Nem szeretném, hogy abba hagyd az éneklést.....
-De...
-Semmi de, Andy. Elég sok munkátok van ebben és nem hagyom azt, hogy csak úgy feladd ezt. Amiért harcoltatok és sokat dolgoztatok. És igen engem is nagyon bánt az, hogy nem tudunk sosem kettesben lenni. Pedig nagyon de nagyon szeretnék csak és kizárólag veled lenni. Csak tudod kezdem úgy érezni, hogy ez senkit sem érdekel. A többiek midig lehetnek kettesben a párjukkal csak mi nem. És ezt sosem fogom megérteni, hogy miért. De én már úgy vagyok vele, hogy akkor ne is érdekelje őket.-mondtam könnyezve. Tudtam, hogy hallgatóznak a srácok.-Tudom, hogy itt vagytok. Gyertek be.-mondtam és igazam is lett mert bejöttek a lányokkal együtt.
-Ne haragudjatok mi nem akartunk hallgatózni.-kértek bocsánatott a többiek. Szipogva felálltam majd letöröltem a kigördülni készülő könnyeimet majd rájuk mosolyogtam.
-Semmi baj. Úgy is mennem kell vacsorát készíteni.-mondtam majd megcsókoltam Andyt és lementem a konyhába.
-Nem nyugszok le.-hallottam Andy hangját ahogy kiabál.-Azt ígértem neki, hogy boldoggá teszem őt. Erre meg mi van?! Amióta összeházasodtunk azóta nem tudtunk kettesben lenni. Ami engem is kezd már idegesíteni. Akármikor amikor vele akarok lenni, akkor haza kell jönnünk mert Joshnak fontos. Itt lett elegem ebből. És nem titeket hibáztatlak ahogy Susan sem.-mondta idegesen amikor már lent voltak.
-Ezt nagyon is megértjük haver. És valamit ki fogunk találni, hogy ti is tudjatok kettesben lenni.-mondta Jake.
-Az biztos. Ez így tényleg nem állapot, hogy ti nem tudtunk kettesben lenni. Ez még engem is bosszant.-mondta Jinxx aki egy nyugodt ember szokott lenni.
-Ti ha jól tudom akkor nem voltatok nászúton ugye?-kérdezte Lisa.
-De. Csak elrontották.-mondta Andy sóhajtva.
-Akkor mi lenne ha elmennétek megint.-mondta Abby.
-Ez jó ötlet. A turné mint kiderült tolódik szóval eltudtok menni.-mondta Ashley.
-Tolódik?-kérdezte Andy.
-Igen. Ezt akartuk elmondani. Elmegyünk nyaralni közösen és utána még elmehettek egy normális nászútra.-mondták a többiek.
-Andy menj bele kérlek.-gondoltam magamba miközben a konyha ajtóban álltam és csak a szerelmemet néztem. Felém fordult és a két szemembe nézett. Andy rám mosolygott majd hozzám jött és megállt előttem majd megfogta mind a két kezemet és újra a szemeimbe nézett.
-Csillog a szemed. Ami azt jelenti, hogy te benne vagy.-nézett végig a szemembe.
-Tudod, hogy nagyon szeretnék veled lenni kettesben. Úgy, hogy ne rontsa el senki se.-mondtam sóhajtva.
-Én csak annyit szeretnék tudni, hogy te tényleg benne vagy-e.
-Igen benne.
-Akkor...azt mondom, hogy kezdjünk el bepakolni.-mondta mosolyogva Andy.
-Köszönöm.-ugrottam a nyakába boldogan ő pedig nevetve ölelt át. Lerakott majd a többiekhez rohantam és őket is megöleltem és megköszöntem nekik mindent majd felsiettem a szobába és elővettem a bőröndöket majd elkezdtem bele pakolni. Andy is bejött és ő is elkezdett pakolni a bőröndjébe.
-Amúgy hova is fogunk menni?-kérdeztem Andytől. A fürdőben voltunk és engedtem a vizet magunknak.
-Az meglepetés lesz.-puszilt meg. Elzártam a vizet majd a tükör elé álltam és kibontottam a hajamat. Andy a hátam mögé állt és átölelt hátulról majd megpuszilta a nyakamat. Megfogta a felsőm alját két oldalt majd segített levenni és a kis szekrényre tette majd lassan kikapcsolta a melltartómat és az is lekerült ahogy a nadrágom és a bugyim is majd csatlakoztak a felsőmhöz, végül Andy ruha darabjai is az enyémekhez kerültek. Beültünk a kádba majd hozzá bújtam ő pedig csak ölelt.
-Miért nem lehet ilyen mindig?-kérdeztem tőle csukott szemekkel mivel óvatosan masszírozni kezdte a kezemet.
-Nem tudom. Pedig én is élvezem.-mosolygott rám.
-Én még jobban.-mosolyogtam én is.
-Ülj át a másik oldalra.
-Miért?
-Csak csináld kicsim.-mondta én meg tettem azt amit mondott. Átültem a másik oldalra Andy pedig közelebb csúszott hozzám és elkezdte a lábamat masszírozni ami még jobban esett mert nagyon fájt a talpam.
-Lassan mert fáj.-szisszentem fel
-Bocsánat.-kért bocsánatott édesen.
-Semmi baj.-mosolyogtam rá. Csukott szemmel élveztem azt ahogy masszírozott majd áttért a combomra és ott folytatta tovább. Majd elkezdett közeledni a nőiességemhez. Végül elkezdett kényeztetni.
*A többit a fantáziátokra bízom*
-Ébresztő.-jött be Ashley.
-Mennyi az idő?-kérdeztem kómásan.
-9 óra van.-válaszolta Ash majd kihúzta a függönyöket. Ásítva felültem majd láttam, hogy Andy nincs mellettem.
-Andy?-kérdeztem a sráctól.
-Ő már lent van. Le vitte a cuccokat és már a reggelit készíti neked. Szóval hajrá csajos és készülődj mert nemsokára indulunk.-mondta vigyorogva majd kiment és bezárta a ajtót. Álmosan kiszálltam majd megcsináltam az ágyat és a fürdőbe mentem tusolni. Jól esett a meleg víz. Gyorsan kész lettem majd felöltöztem, megszárítottam a hajamat majd egy kicsit kihúztam a szememet. Elkészülve mentem le a konyhába ahol Andy ült az asztalnál és telefonozott. Hozzá mentem majd megsimogattam a kezét mire rám kapta a tekintetét.
-Jóreggelt kicsim.-rakta le a telefont majd felém fordult és megcsókolt.
-Jóreggelt szerelmem.-mosolyogtam rá majd leültem mellé.
-Ez a tiéd.-tolta elém a reggelit ami egy kis tojás volt.
-Köszönöm.-köszöntem meg majd elkezdtem enni.
-Szia csajos.-köszönt Jake mosolyogva.
-Szia.-köszöntem vissza. Megreggeliztem majd elakartam mosogatni de Andy nem engedte és ő csinálta meg.
-Skacok itt a busz.-szólt Jinxx majd mindenki felállt és felöltöztünk. A fiúk előre mentek és bepakolták a bőröndöket majd kint cigiztek minket várva. Mi is elkészültünk majd kimentünk. Bezártam az ajtót majd a kulcsot elraktam a táskámba majd a szerelmemhez mentem és megöleltem.
-Menj fel nyugodtan.-puszilt meg Andy.
-Rendben. Nagyon szeretlek.-pusziltam meg mosolyogva majd felmentem a buszra és helyett foglaltam. A csajok elvoltak én pedig telefonoztam egy kicsit. Közben hallottam a srácokat beszélgetni.
-Hát haver ez a csaj annyira szeret téged. De olyan aranyos.-mondta Ashley.
-Ha hiszitek ha nem én írtó szerencsésnek érzem magam. Örülök, hogy ő lett a barátnőm...de legfőképpen annak örülök, hogy a feleségem lett. Sokszor elgondolkozok az első találkozónkon. Olyan aranyos volt és első látásra beleszerettem.-mondta Andy.
-Láttuk ám.-mondta Jake.
-Komolyan?-kérdezte Andy.
-Igen. Amikor rá néztél a szemed egyből felcsillant. Szóval le se tudtad volna tagadni.-mondta CC.
-Basszus.-hallottam Andyt majd felkacagtak. Nevetve jöttek fel a buszra majd zárták be az ajtót és mindenki helyett foglalt a saját párja mellett.
-Mi a nevetés tárgya?-kérdezte Emily.
-Áh semmi csak felhozódott egy emlék.-mondta Jake majd megcsókolta a szerelmét. Andy átrakta a kezét a vállamon én pedig hozzá bújtam.
